Szabad préda: "az oktatás történetének legnagyobb katasztrófája"

Az Országgyűlés éjszakába nyúló ülésén szavazta meg az új köznevelési törvényt kedd hajnalban. Radó Péter oktatáspolitikai elemző, az OktpolCafé blog szerzője szerint a Fidesz döntése felszámolja a közoktatás fejlődésének feltételeit, nem alkalmazkodik a gyerekek tanulási igényeihez, ráadásul rendkívűl szelektív és szegregáló is.

A képviselők kedden hajnalban 252 igen, 62 nem szavazattal fogadtákRadó Péter a STOP megkeresésére kifejtette, szerinte a magyar oktatás történetének legsúlyosabb katasztrófája a most megszavazott a törvény. Az elemző megjegyezte, az új szabályozás tökéletesen felszámolja a fejlődés feltételeit, egyáltalán nem alkalmazkodik a gyerekek tanulási igényeihez, ráadásul rendkívül szelektív és szegregáló is.

A STOP kérdésére az oktatáspolitikai szakértő hozzátette, sok volt ugyan a módosítás az eredeti javaslathoz képest, a lényeges elemek azonban nem kerültek ki a törvényből, “csak a felszínt kapargatták meg a képviselők”.

Az elfogadott törvény egyébként tartalmazza a pedagógus életpálya-modell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban lép életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény.

A kormány szabadon garázdálkodhat

Felvetésünkre Radó Péter legjelentősebb problémaként az iskolák autonómiájának elvesztését jelölte meg, amelyről gyakorlatilag nem folyt érdemi vita a parlamentben. “A közoktatás egy hatalmas rendszer, napi szintű jelentős problémákkal. Ezeket korábban az iskolák maguk, illetve a fenntartó önkormányzatok képesek voltak kezelni, a jövőben azonban centralizált lesz minden. A modern közoktatás egyszerűen nem irányítható egyetlen központból” – szögezte le a szakértő. Hozzátette, a törvénynek egyetlen értelme van: a kormány ezután szabadon garázdálkodhat az iskolabezárások és az intézményi racionalizáció kérdésében.

Radó a másik súlyos problémát a tankötelezettség korhatárának leszállításában látja, ami szerinte nagyon rosszul fogja érinteni a hátrányosabb helyzetű tanulókat. Az eddigi rendszer ugyanis viszonylag sikeres volt abban, hogy a rosszabb anyagi körülmények közül érkező diákok is képesek legyenek végzettséget szerezni. Ez a fajta hátránykompenzáció azonban most megszűnik, amivel tovább erősödik a nemzetközi szinten is kiemelkedő szelekció a magyar közoktatásban – hangsúlyozta.

A “kötelező önkéntes” munkával kapcsolatban a szakértő elmondta, utoljára a szocializmus idején küldték őket ehhez hasonló mezőgazdasági munkára.

Egész napos iskola, kötelező óvoda

Az új köznevelési törvény alapján hároméves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

A jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely ezentúl választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék a foglalkozások alól.

A törvény rögzíti továbbá, hogy az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A jogszabály szerint a jövőben a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.

A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. el a kormány korábban több ponton is módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, aki ezért nagy tapsot kapott az ellenzéki padsorokból.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket. Jelentős módosítás még, hogy a tankötelezettség korhatárát 18 évről tizenhatra szállítják le, a tanulók pedig csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

Szerző: Klopfstein-László Kornél   |   STOP

Teljes cikk elolvasása! (Folytatás)